BEVEZETÉS. A VIDIX a VIDeo Interface for *niX rövidítése. A VIDIX-et egy felhasználói térben használható vezérlőként tervezték és mutatták be, mely olyan videó teljesítményt nyújt, mint az mga_vid a Matrox kártyákon. Ráadásul könnyen portolható.
Ezt az interfészt úgy tervezték meg, hogy illeszkedjen a már létező videó gyorsító interfészekhez (mga_vid, rage128_vid, radeon_vid, pm3_vid) egy állandó sémával. Magas szintű interfészt biztosít a BES (BackEnd Scalers) néven ismert chip-ekhez vagy az OV-hoz (Video Overlays). Nem nyújt a grafikus szerverekhez hasonló alacsony szintű interfészt. (Nem akarok versenyezni a z X11 csapattal a grafikus mód váltásban). Pl. ezen interfész fő célja a videó lejátszás sebességének maximalizálása.
HASZNÁLAT
Használhatsz egyedülálló videó kimeneti vezérlőt: -vo xvidix. Ez a vezérlő a VIDIX-es technológia X11-es front end-je. X szerver kell hozzá és csak X szerverrel működik. Jegyezd meg, hogy mivel közvetlenül éri el a hardvert az X vezérlő megkerülésével, a grafikus kártya memóriájában lévő pixmap-ok sérülhetnek. Ezt elkerülheted az X által használt videó memória korlátozásával, amit az XF86Config "VideoRam" opciójával adhatsz meg az eszköz részben. Ajánlott ezt a kártyádon lévő memória mínusz 4 MB-ra állítani. Ha kevesebb, mint 8 MB videó ram-od van, akkor ehelyett használhatod az "XaaNoPixmapCache" opciót a képernyő részben.
Van egy konzolos VIDIX vezérlő: -vo cvidix. Ehhez egy működő és inicializált frambuffer kell a legtöbb kártyánál (vagy különben csak összeszemeteled a képernyőd), és hasonló eredményt kapsz, mint a -vo mga vagy -vo fbdev kapcsolókkal. Az nVidia kártyák azonban képesek tényleges grafikus kimenetre igazi szöveges konzolon. Lásd az nvidia_vid részt a további információkért. Hogy megszabadulj a határoló szövegektől és a villogó kurzortól, próbálj ki valami ilyesmit:
setterm -cursor off > /dev/tty9
(feltéve, hogy a tty9 eddig nem volt használva)
és ezután válts a tty9-re.
Másrész a -colorkey 0-t ajánlott megadni egy "háttérben"
futó videónál, mivel a helyes működése a colorkey funkcionalításától
függ.
Használhatod a VIDIX aleszközt, ami számos videó kimeneti vezérlővel együtt használható, például: -vo vesa:vidix (csak Linux) és -vo fbdev:vidix.
Igazából nem számít, hogy melyik videó kimeneti vezérlőt használod együtt a VIDIX-szel.
KÖVETELMÉNYEK
A videó kártyának grafikus módban kell lennie (kivéve az nVidia kártyákat a -vo cvidix kimeneti vezérlővel).
Az MPlayer videó kimeneti vezérlőnek tudnia kell aktiválni a videó módot és információkat kell tudnia átadni a VIDIX aleszköznek a szerver videó karakterisztikájáról.
HASZNÁLATI MÓDOK. Ha a VIDIX-et aleszközként használod (-vo vesa:vidix), akkor a videó mód konfigurációt a videó kimeneti vezérlő (röviden vo_server) végzi. Ezért az MPlayer parancssorában ugyan azokat a kulcsokat használhatod, mint a vo_server-rel. Ráadásul ismeri a -double kulcsot mint globálisan látható paramétert. (Javaslom ezen kulcs VIDIX-szel történő használatát legalább az ATI kártyával). Ami a -vo xvidix-et illeti, most csak a következő kapcsolókat ismeri: -fs -zoom -x -y -double.
A parancssorban harmadik alkapcsolóként megadhatod közvetlenül a VIDIX vezérlőjét:
mplayer -vo xvidix:mga_vid.so -fs -zoom -double file.avi
vagy
mplayer -vo vesa:vidix:radeon_vid.so -fs -zoom -double -bpp 32 file.avi
De ez veszélyes, inkább ne használd. Ebben az esetben a megadott vezérlő lesz kényszerítve, így az eredmény megjósolhatatlan (lefagyaszthatja a számítógéped). CSAK akkor csinálj ilyet, ha teljesen biztos vagy benne, hogy működik és az MPlayer nem teszi meg automatikusan. Ez esetben kérjük jelezd ezt a fejlesztőknek is. A helyes módszer a VIDIX argumentumok nélküli használata, és így az automatikus detektálás engedélyezése.
Mivel a VIDIX-nek direkt hardver elérés kell, futtathatod root-ként vagy beállíthatod a SUID bit-et az MPlayer binárisán (Figyelem: Ez biztonsági kockázatot jelent!). Alternatívaként használhatsz egy speciális kernel modult, így:
Töltsd le az svgalib (pl. 1.9.17-es) fejlesztői verzióját, VAGY az Alex által speciálisan az MPlayerrel történő használatra készítettet (a lefordításához nem kell az svgalib forrás) innen.
Fordítsd le a modult az svgalib_helper könyvtárban (az svgalib-1.9.17/kernel/ könyvtáron belül található, ha az svgalib oldaláról töltötted le a forrást) és insmod-old.
A /dev könyvtárban a megfelelő eszközök létrehozásához add ki a
make device
parancsot az svgalib_helper könyvtárban rootként.
Mozgasd át az svgalib_helper könyvtárat a vidix alkönyvtárba az MPlayer forrásfájában.
Töröld a megjegyzést az "svgalib_helper"-t tartalmazó CFLAGS sor elől a vidix/Makefile-ban.
Forgass újra.
Jelenleg a legtöbb ATI kártya natívan támogatott, a Mach64-től a legújabb Radeonokig.
Két lefordított bináris van: radeon_vid a Radeonhoz és rage128_vid a Rage 128 kártyákhoz. Előírhatsz egyet vagy hagyhatod a VIDIX rendszernek automatikusan kipróbálni az összes elérhető vezérlőt.
A Matrox G200, G400, G450 és G550 működik a jelentések szerint.
A vezérlő támogatja a videó equalizereket és majdnem olyan gyors, mint a Matrox framebuffer.
Van egy vezérlő a Trident Cyberblade/i1 chipset-hez, ami a VIA Epia alaplapokon található.
A vezérlőt Alastair M. Robinson írta és tartja karban.
Habár van vezérlő a 3DLabs GLINT R3 és Permedia3 chip-ekhez, senki sem tesztelte le, így örömmel fogadjuk a jelentéseket.
Egy egyedülálló tulajdonsága az nvidia_vid vezérlőnek a sima, egyszerű, csak szöveges konzolon történő videó megjelenítés - framebuffer vagy X varázslat és egyebek nélkül. Ehhez a cvidix videó kimenetet kell használni, amint az itt látható:
mplayer -vo cvidix pelda.avi